Alapítványunk elkötelezett a vállalatok, cégvezetők támogatásában. A 2022-ben megvalósult Konferencián azokat a vezetői dilemmákat összegeztük melyek napjainkban minden vezető számára kihívást jelentenek.
„Ha aggódsz, hogyan fogod a cégedet jól kormányozni a jövő bizonytalanságában, akkor itt a helyed!” – olvasható volt az esemény felhívásában. Ennek apropóján rendezték meg szerdán a vállalkozói központban zajló mentorprogramot, melynek célja az volt, hogy segítsen eligazodni és felkészülni a vállalatok vezetőinek a 2022-es év kihívásaira. Az Alba Mentor Alapítvány vezetője, Papp Mária köszöntőjében kiemelte, hogy soha nem volt még olyan nehéz vezetőnek lenni, mint napjainkban, és sajnos jelenleg a bizonytalanság lett a biztos.
A város önkormányzata által is támogatott rendezvényen Mészáros Attila alpolgármester a munkaerőszerzés nehézségeit hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a korábban tapasztalt séma mára teljesen megfordult, amire a cégek vezetőinek is reagálniuk kell. Mint mondta, szemléletváltásra van szükség, hiszen 10 évvel ezelőtt még a munkahelyekért, ma a munkavállalókért megy a harc.
A szakmai program Barta Tamás brand- és business coach előadásával kezdődött, aki a különböző generációk (X, Y, Z) munkahelyi viselkedését és az „employer branding” (munkáltatói márkaépítés) fontosságát taglalta. Az előbbiről megjegyezte, hogy a mindennapi életben, de legfőképpen a munkahelyünkön szinte elkerülhetetlen, hogy ne alakuljanak ki olyan csoportok, amelyekben különböző életszakaszban járó emberek képviseltetik magukat. Az ilyen csapatok kiemelkedő előnyöket élveznek ugyan, ha megfelelően tudnak együtt dolgozni, ehhez azonban ismernünk kell a különböző generációk attitűdjeit. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor az a csoporton belül könnyen konfliktust szülhet, ami akár a vállalat működésére is komoly hatással lehet. Ezért a legfontosabb, hogy ne a különbségekre, sokkal inkább a hasonlóságokra koncentráljunk, ez teremti meg a munkahelyen a kohéziót – magyarázta. Előadásában kiemelte, hogy az X (1966 és 1979 között születettek) és az Y (1980–1995)generációra jellemző a nagy teherbírás, képviselőik még ismerik a munkahelyi hierarchiát – a főnök-beosztott viszonyt – szemben a Z-sekkel (1995–2010 között születettek), akik ezenfelül legkevésbé sem helyhez kötöttek, így a szabadság, az önmegvalósítás lehetősége motiváló számukra. Ebből kifolyólag a fizetésemelésre sem várnak éveket, így a karriert, a gyors előrelépési lehetőséget és a folyamatos megújulást helyezik előtérbe.
A fentebb említett „employer branding” fontosságával kapcsolatban kiemelte:
– A munkáltatói márkaépítés lényege, hogy a munkavállalás ne tevékenység, hanem élmény legyen a cégben. Hiszen ha csak egy ember is szűk baráti körben rossz szavakat ejt a vállalkozásról, majd a tagok ezt többszörösen továbbadják, akkor már közel 700 emberhez is eljuthat egy-egy vállalkozás rossz híre – fogalmazott, majd a fluktuációval kapcsolatban kifejtette:
– Egy dolgozó három hónapnál rövidebb ideig való foglalkoztatása 600 ezer és egymillió forint közötti veszteséget termelhet, ezért célszerű minél hosszabb távon megtartani a munkaerőt.
Az előadások sora Papp Mária foglalkozási rehabilitációs szakértővel és Pap Csilla személytervezési szaktanácsadóval folytatódott; a cégvezetők egy kerekasztal-beszélgetés keretében tanácskozhattak a felmerülő dilemmáikról és a hogyan tovább kérdéséről.
Forrás: feol.hu
